Konyhánkban, nyaralónkban, kertes házunk környékén rengeteg, a növényeinknek számára értékes komposztálható szerves hulladék képződik, amit kertünkben felhasználhatunk. Komposztálni bármely kertben és hétvégi telken lehet, elegendő egy árnyékos hely és egy kis odafigyelés. Technológiánk abban különbözik a hagyományos komposztálásától, hogy a komposztálás előkészítésével egy időben a nagyüzemi tapasztalataink által gondosan összeállított baktériumokkal, gombákkal oltjuk be a kezelendő komposztott, a természetes komposztálási folyamatot meggyorsítva és a komposzt beltartalmát dúsítva. A baktériumokkal kezelt komposztban a fermentáció végén, magas csíraszámban megmaradnak a hasznos mikroorganizmusok. Ezért az így előállított komposzttal kezelt növények jelentős mennyiségű baktérium trágyához is jutnak.
Előkészítés: 1 liter készítményt 100 liter, lehetőleg klórmentes vízzel kell felhígítani. 3 napon belül a hígított oldatot fel kell használni.
Komposztáláshoz: 100 liter higított készítmény kb. 1 tonna szerves hulladék komposztálásához vagy kb. 1 tonna trágya kezeléséhez elegendő. Az oldatot rétegenként alaposan bepermetezzük a friss hulladék kihelyezése után minden alkalommal. Időjárástól függően 30-90 nap alatt értékes komposztot kapunk.
Hígtrágya vagy emésztőgödrök kezeléséhez: 1-2 liter készítmény/m3.
Szagtalanításhoz: 1-2 liter felhígított készítmény/m2. A felhígított készítménnyel első héten 3 alkalommal alaposan bepermetezni a kívánt felületet majd ezt követően hetente egyszer alkalmazni. Szükség esetén a kezelések gyakoriságát növelni (nagyobb állatállomány, melegebb időszak).
Napjainkban egyre többet hallani a szántóföldi gazdálkodók körében, a tarlóbontásról. Van, aki már használ tarlóbontó készítményt és vannak, akik egyre többet, egyre nagyobb területeken használják.
És igaz, bomlik az magától is. Csak az a nem mindegy, hogy mi, mikor, hogyan, és meddig.
Amikor a tarlón maradt növényi részeket (pl.: gyökér, szár, levél, csutka, szalma, virág) a földbe, talajba forgatjuk, dolgozzuk, a termőföldbe hirtelen nagy mennyiségben olyan növényi maradványok kerülnek, melyek bomlásnak indulnak a csapadék és a meleg hatására, s a meggyérült lelassult,talaj élet (a mikroorganizmusok minőségi, mennyiségi hiánya) miatt negatív tartományba tolódik el a talaj biokémiai állapota. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy meg mérgezzük a földet, mert a talaja forgatása a természetben, ilyen mennyiségben - gyakorisággal (minden évben) nem fordul elő.
A FermentStart mikrobiológiai tarlóbontó készítmény olyan összetevőket tartalmaz, melyek a káros folyamatokat csökkentik, ellenben a bomlási, a növények tápanyag felvételi folyamatait támogatják, felgyorsítják.
Nem, nem mindegy! Jelen pillanatban azok a gazdaságok, akik kis területen vagy talán nem használnak tarlóbontó készítményt, a termő talajukat nagymértékben terhelik, nem természetes, nem kívánatos szennyezéssel. A termesztésből visszamaradt növényi maradványokkal szerves trágyaként gazdagíthatják földjeiket, növelve a humuszosodást, a talajerőforrásait, a talaj élővilágát, mely a termesztés nélkülözhetetlen része.
A nem is olyan régi időkben, amikor déd- és nagyapáink még nem ismertek több száz fajta vetőmagot, műtrágyát, vegyszert, nem voltak modern mezőgazdasági gépek, akkor is nőtt búza, kukorica, napraforgó a határban. Nem is akármilyen! Mindenki arról emlékszik, hogy milyen íze volt akkor a búzából, kukoricalisztből készült kenyérnek. Az volt a kenyér! Egyszerűséggel tudták, hogy a földből kinyert erőket vissza kell pótolni, a vetésforgók és a talajjavító, talajvédő technikákat (nitrogén megkötő, tartalékoló növények, szerves állati trágyák, mélyszántások, sorközművelések) rendre alkalmazták, megtartották, tovább adták a következő nemzedéknek.
És milyen bölcsek voltak. Csak természetes összetevőkből lehet a természetet megismételni. Ezek a természetes összetevők a rendelkezésünkre állnak, hasznunkra vannak, minden betakarítás után, ha nagyon egyszerű technológiával visszaforgatjuk a tápanyag utánpótlás folyamatába. Mára jó szerivel csak műtrágyák kerülnek tápanyag forrásként a talajokba, a gyomirtók és a növényvédő szerek mellett.
Az állattenyésztés során kapott érett trágyát, elődeink a növények fő tápanyag forrásaként használták, javítva a talaj állapotát, szerkezetét. Ezek a trágyák bővelkedtek a tápanyagok mellett jótékony baktériumokban is, hiszen az állattenyésztés is hagyományos alapokon nyugodott. A jószágok szinte egész évben kint voltak a legelőkön, s a természetből megkapott fontos tápelemek mellett a természetes immunitást (a jótékony baktériumokat) is szereztek, melyek a trágyával újra visszakerültek a földbe. Ez a körforgás megszakadt az állattenyésztési ágazat vissza esésével, a szabadtartásos nevelés eltűnésével, műtrágyákra alapozott takarmánynövények termesztésével, alig kerül ki a földekre természetes szerves trágya. A műtrágyák indokolatlan mennyiségű használata a talajok elsavanyodását, a talajbaktériumok további pusztulását, a talaj élet leromlását vonta maga után, mely így még inkább rontottja a termőképességét a földeknek.
A FermentStart-tal a körforgásból hiányzó láncszemet pótolva, a természet tudja a dolgát, képes a regenerálódásra, a megújulásra. Hiszen a földműves gazdálkodó ember, amikor vet, ültet, bízik új lehetőségben, a saját földjében, minden évben, beérett termést akar elérni, aratni.
A FermentStart olyan egyedül álló mikrobiológiai komplex készítmény, mely élő 18 féle baktériumok és gombák gondosan összeválogatott adaptációjából áll. A tarlóbontó készítményben a cellulózbontó baktériumok, gombákon kívül, olyan a talajéletet és a szerves anyagok lebontásában résztvevő baktériumok életfolyamatait támogató, azok működését hatékonyságát fokozó mikróbák is jelen vannak, melyek a cellulózbontás mechanizmusának hatékonyságát fokozzák.
Tarló maradványok, a FermentStart tarlóbontó készítmény használata mellett, mint hasznos elemei a tápanyag körforgásnak, a lehető legrövidebb idő alatt 2-4 hónap elteltével (nem 2-3 év alatt), a talajélet és a növények számára a legoptimálisabb formában bomlanak le, védve a talajt a káros folyamatoktól, kórokozóktól (pl.: fuzárium), javítva annak természetes tápanyag után pótlását, levegőzöttségét, szerkezetét, mely a víztakarékos gazdálkodás alap feltétele is.
Elmondhatjuk, hogy ha tarlót bontunk, akkor vetünk is, egy újabb lehetőség magvai kerülnek a földjeibe, a gondos gazda dolgos kezei által.
1 hektár területre 1 liter FermentStart 300-500 liter vízzel kipermetezve és azon nyomban a talajba dolgozva. Javasolt a készítményt előtte egy nagyobb edényben (vödör, kanna) egy rész vízzel hígítani, majd a permetező tartájba a hígított oldatot tölteni és elkeverni.
1, A FermentStart mikrobiológiai készítmény, élő baktériumok és gombák adaptált keveréke melyek, mint minden más mikroorganizmus érzékenyek a klórra. Tehát csak természetes vagy állott vízhez lehet a cellulózbontó készítményt keverni. Gyakori hiba a vezetékes klórozott víz használata, mely a készítményben lévő élő szervezeteket elpusztítja, így a tarlóra csökkent hatóanyag tartalmú vagy tarlóbontásra alkalmatlan anyag kerül ki. A klórozott vizet felhasználás előtt egy nappal engedjük ki tárolóba vagy a permetező tartájba és szabadlevegőn (nyitott tartájból) hagyjuk, hogy a klór elillanjon belőle. Másnap a tarlóbontó készítményt hozzákeverve juttatható ki a kész oldat.
2, A tarlóbontásban használt készítmény mikroorganizmusai az UV sugárzástól rövididőn belül (néhány óra) elpusztulnak. Fontos, hogy az esti órákban vagy borús időben juttassuk ki a felhígított FermentStart-ot a tarlóra és rövid időn belül kerüljön beforgatásra a talajba!
Sorsz. | Kezelések | Dózis | Átlag % | Kontroll %-ban |
1. | Kontroll | - | 51,69 | 100 |
2. | Kezelt (FermentStart) | 1 Liter | 59,39 | 114,9 |
3. | Kezelt | 2 Liter | 59,98 | 116 |
Pentozán hatásról beszélünk abban az esetben, ha nem teljesen érett trágyát használunk tápanyag utánpótlásra, ugyanis a szerves anyag bomlás közben nitrogént von el környezetétől és eközben a növények tápanyag hiányosak lesznek. Így éppen az ellenkező hatást érjünk el a trágyázással. Mivel a betakarítás után maradt növény maradványok nem érett szerves trágyák, adjunk nitrifikáló baktériumokat tartalmazó készítményt a tarlón maradt növény, szármaradványokhoz, majd forgassuk be a talajba. A baktériumok képesek azt a nitrogént is felhasználni, mely a légkörben, levegőben van jelen, csökkentve az erre a célra használható a műtrágyák pl.:pétisó, használatának gyakoriságát, mennyiségét, mivel nitrogén tartalmú és más műtrágyák hozzájárulnak a vizek nitrátosodásához, a talaj savanyodásához. Tehát ne adagoljuk túl, a műtrágyákat, annyit használjunk, amennyi feltétlenül pótolni szükséges, hogy elkerüljük a szennyezést, a talaj romlást, és az indokolatlan kiadásokat!
A talajban a mikroorganizmusoknak szervesanyag-bontó tevékenységükhöz nitrogénre van szükségük. Ha a szerves anyag N-ben gazdag, akkor a mikrobák ezt a szükségletet a szerves anyagban található N-ből fedezik. Ellenkező esetben, ha tág a C : N (szén-nitrogén) arány, a talaj összes N-készletét felhasználják, és beépítik testükbe. Így kötődik meg a talajba vitt N. A jelenséget káros N-asszimilációnak (helytelenül pentozán hatásnak) nevezik.
Kedvező arány a 20:1, az 50:1 túl tág arányban a mikroorganizmusok a talajból vonnak el nitrogént, és így bár átmenetileg, de nitrogén hiány lép fel. Kedvezőtlenül befolyásolja a termelést, ha az elővetemény beforgatása után rövid idő telik el és a közvetlenül vetett utó vetemények esetében (pl.: kukorica után búza) a csírázásához, tél előtti növekedéshez szükséges intenzív időszakban fellépő nitrogén hiány, jelentős terméskiesést és minőség romlást eredményez.
sor | Megnevezés | C:N arány | Növény |
1. | Optimális | 20:1 | |
2. | Kedvező | 30:1 alatt | lucerna, zöldtrágya növények, borsó, szója maradványok |
3. | Közepes | 30:1 és 50:1 között | repce maradvány |
4. | Kedvezőtlen | 50:1 felett | szalma, kukoricaszár, napraforgó maradvány |
sor | kultúra | nitrogén (N) | foszfor(P) | kálium (K) |
1. | kukorica | kb.120 kg/ha | kb. 50 kg/ha | kb. 150 kg/ha |
2. | kalászos | kb. 40-50 kg/ha | kb. 30 kg/ha | kb. 70 kg/ha |
3. | napraforgó | kb. 60-70 kg/ha | kb. 50 kg/ha | kb. 50 kg/ha |
4. | repce | kb. 50-60 kg/ha | kb. 30 kg/ha | kb. 60 kg/ha |
Ezeket a hatóanyagok - a cellulózbontó baktériumokkal rövid időn belül 2-4 hónap alatt a teljesen lebomló tarlómaradványokból - feltáródnak és a növények számára felvehető, elérhető szerves tápanyag forrásként az utóvetemény fejlődését szolgálják. Fontos megemlíteni, hogy ezek a hatóanyagok szerves kötésben vannak jelen, melyeknek hatásfoka, minősége jobb, mint a műtrágyák szervetlen vegyületei. A táblázat tartalma szerint ennyi hatóanyagot, tápanyagot tarthatunk vissza a gazdálkodásba a tarlókról haszonként (ezt már nem kell megvásárolni). A táblákon hagyott, visszaforgatott szerves anyagok, a cellulózbontó baktériumoknak köszönhetően, nem káros folyamatokban, hanem gazdaságos, takarékos földművelésben realizálódik.